Alkalmazott táplálkozás tudományi ismeretek 1. rész

Azt tapasztaltam, hogy az egyetemi képzések jó alapot nyújtanak bizonyos területeken, de ha valaki komolyan gondolja a választott irányát, akkor az önképzés az egyetlen kötelezően ajánlott út. Vegyük a saját példámat. Beírjuk a keresőbe hogy haladó táplálkozási ismeretek. Innen indul a neheze. Rengeteg a szűretlen, nem hiteles forrásból származó információ vagy blogpost, amik szerkesztettsége viszont helytálló. Az egyik legfontosabb tétel, amit egyetemen tanultam: ellenőrizd le a forrás és tanulmányi hivatkozásokat egy könyvben.

Azt javaslom, bármilyen témájú könyvet vagy tanfolyamot szeretnél elhelyezni a kosaradban, végezz kutatást.

Egyrészt bemelegszel a témába, másrészt tájékozottabb leszel. Ha új világmegváltó infót hallasz irány legalább a PubMed weboldal, hogy egyáltalán létezik-e kutatás adott témában, vagy keress a népi hagyományokban vagy akár távol keleti tanokban hiteles ráutalást. Ki az, aki tartja/írja? Milyen referenciái vannak? Milyen eredményekre hivatkozik? Milyen tudományos megalapozottsága van? Milyen rendszerben gondolkozik? És ha komolyan veszed nem lesz elég egy ilyen rendezvény…

 2. Lépés: Amikor a téma több hiteles forrását szintetizálod.

3. Lépés: Az ellentmondásokban a saját tudásod és információid mennyisége alapján döntést hozol, hogy merre tovább.

 4. Majd ezt a tudást a gyakorlatba helyezed és kipróbálod.

5. Frissíted a tudásod.

Korábbi tanulmányaimban szerepelt dietetika és sporttáplálkozási ismeretek. Engem is érnek behatások, mint mindenkit. Régi hiedelmek nagymamától, az iskolából, az élelmiszeripar felől, a női magazinokból és fitness teremből, social media… kinek mi.

Nagy feladat integráló módon neki ugrani ennek a kupacnak.

A 2019 őszi projektem a táplálkozás tudományos szintű vizsgálata.

Volt az életemnek egy olyan időszaka, amikor az akkor divatos irányzatokat kipróbáltam saját magamon minimum 3, maximum 5 hónapig. Bár vér vagy bélflóra vizsgálatra nem volt lehetőségem, és hiányos feljegyzéseket készítettem, szubjektív tapasztalom lett bőven. A paleolitban, harcosok étrendjében, vegetáriánus és vegán vonalon, ételtársításban, gyúrós csirke rizs állandó kalória számolásban, időszakos böjtölésben stb… Mindezt gyakran egész napos fizikai munka és sport mellett.

Mindnek volt aktuálisan jó és nehéz oldala. Viszont egyiket sem éreztem hosszútávon fenntarthatónak, szerintem némelyik kifejezetten gyógyászati célból vagy időszakosan alkalmazható (pl.ketogén diéta).

A megoldás újra a közép úton lesz gondoltam…

December elején a Táplálkozás Beállítás™ csapat által tartott mini tanfolyam is ebben erősített meg, sőt a fentebbi képen látható összes könyv is.

Mielőtt bármit megennénk, gondolkozzunk el azon, hogy milyen éghajlaton élünk, mennyi a napsütéses órák száma és ott mik az elérhető szezonális ételek.  A távolról behozott élelmiszerekkel mennyire tudjuk minőségében kiegészíteni étrendünket. Van-e az adott területen bizonyított vitamin vagy ásványi anyag hiánya a lakosságnak. (Pl: Magyarországon D-vitamin, Jód, Szelén, Omeg3)

Továbbá mennyi stressz ér bennünket, mennyi időt töltünk zárt helyen, mekkora a kékfény terhelés, jól működik-e a cirkadián ritmusunk és tudunk-e jól aludni.

Majd az egyéni tényezők. Mozgunk-e rendszeresen, ülő munkát végzünk-e, örökölt vagy szerzett emésztési problémánk van-e, stb.

View this post on Instagram

Family, soca trout, pleasure.

A post shared by Czimmer Patrik (@patrikczimmer) on

Ezek meghatározása és kijavítása után van értelme táplálkozási rendszer felépítéséről beszélni. Nem megfeledkezve arról, hogy az ember nagyon jól tűri olykor a szélsőséget. Semmi gond nincs ha a betervezett elveket, irányokat néha áthágod. A hosszú távú rendszertelenség vezethet panaszokhoz, majd betegségekhez.

Az elvégzett tanfolyamról és benyomásaimról a 2.részben olvashatsz tovább.

Ha elkeveredtél a táplálkozási tanácsok útvesztőjében, segítek kiutat találni! Írj egy emailt! info@czimmerpatrik.hu

(Visited 122 times, 1 visits today)

Írd meg a véleményed

Az email címet nem tesszük közzé.